Irányított csontregeneráció, csontpótló eljárások
A fogak eltávolítása után a fogakat körülvevő fogmeder (mivel nem éri normális, rágóerő eredetű terhelés) szépen lassan elkezd lebomlani, ez a folyamat a fogeltávolítás követő első félévben a leggyorsabb. Tovább ronthatják ezt a normálisnak tekinthető átépülési folyamatot egyes patológiás állapotok, mint parodontitis (fogágygyulladás) következtében történő csontpusztulás, fogeredetű gyulladásos folyamatok, ciszták vagy traumák. Épp ezért nagyon fontos a fogak mihamarabbi pótlása és/vagy ezen állapotok kezelése.
Sajnos azonban minden erőfeszítésünk ellenére is gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor nem áll rendelkezésre elég csont, ahhoz, hogy implantátumot helyezzünk be. Nem kell azonban megijedni, számos rutin eljárás létezik, hogy megfelelő csontot teremtsünk az implantátumoknak. Általánosságban elmondható, hogy különböző módszerek és anyagok segítségével olyan környezet/vázat teremtünk, ahol megindulhat a csontosodás.
Ahhoz, hogy pontosan megtudjuk ítélni a csontmennyiséget, illetve minőséget egy speciális fogászati CT-re (CBCT) van szükség.
Arcüreg emelés
A felső fogak területén a gyökereket gyakran csak néhány milliméternyi vastag csontszövet határolja el az arcüreg alapjától. A fogak eltávolítását követően ez a vékony csont mennyisége még tovább csökken. Ez esetben az arcüreg ún. megemelése szükséges ahhoz, hogy megfelelő csontmennyiséget teremtsünk az implantátum beültetéséhez.
Belső sinus lift (zárt arcüreg emelés)
Kisebb mértékű csonthiány esetén alkalmazott műtéti eljárás, amelynek során az implantátum előfúrását követően a furaton keresztül emeljük meg az arcüreg nyálkahártyáját és jutatjuk be az alá a csontpótló anyagot, ezt követően helyezzük be az implantátumot.
Külső sinus lift (nyitott arcüreg emelés)
Nagyobb kiterjedésű csonthiány helyreállítására szolgáló műtéti eljárás, amelynek során az íny feltárásával a felsőállcsont külső falán csontablakot preparálunk és azon keresztül az arcüreg nyálkahártyáját óvatosan megemeljük. Az így keletkezett teret a nyálkahártya alatt csontpótló anyaggal feltöltjük, végül a csontablakot membránnal vagy pusztán az ínylebennyel zárjuk. Bizonyos minimális csontvastagság esetén ez történhet egy időben az implantátum behelyezésével is. Fontos, hogy az arcüreg egészséges legyen, amennyiben valakinek sokszor vagy krónikusan van arcüreg gyulladása a műtét ellenjavalt. A műtétet követő utópanaszok általában enyhék, azonban időnként előfordulhat orrvérzés. A műtét után szigorúan tilos orrot fújni!
Arcüregemelésen kívül megkülönböztetünk más csontpótló beavatkozásokat is. Általánosságban elmondható, hogy ezek célja az implantátum tervezett helyén a csont magasságának vagy vastagságának, esetleg mindkettőnek növelése. Erre a legkülönbözőbb technikák állnak rendelkezésre, a csonthiánytól és az operációt végző szakembertől függően számos megoldás alkalmazható.
Az állcsont „megvastagítása” (laterális augmentáció)
Sok esetben az állcsont vastagsága nem elégséges, ahhoz, hogy implantátumot ültessünk be. Ennek helyreállítását végezhetjük saját csontátültetéssel, ami történhet akár a szájon belülről, általában az alsó bölcsességfogak területéről vagy pedig kereskedelmi forgalomban kapható csontpótlók és membránok segítéségével. Ezek az anyagok általában állati (marha/disznó) vagy emberi eredetű anyagok, amelyek használata teljesen biztonságos és a későbbiekben felszívódnak. A szemcsés csontpótló szerepe egy speciális váz képzése, ami mentén megindulhat a csontosodási folyamat.
Magát a szemcsés anyagot általában egy speciális felszívódó (esetenként nem felszívódó) membránnal fedjük, hogy békében tudjon gyógyulni. Ez szintén végezhető az implantátumok behelyezésével egyidőben a meglévő csontmennyiségétől függően. Amennyiben azonban annyira kevés a csont, hogy nincs lehetőség egyidejű implantációra a csontpótló műtétet követően minimum félévet kell várni, hogy megfelelő csont alakuljon ki, ezt egy CBCT vizsgálattal ellenőrizzük az újabb műtét előtt.